A SAGA folytatódik.
Kigondoltuk, meghívjuk nővéremet az Ypsilon cafe-ba ebédre, ha már itthon maradtunk, itt lehet üdülési csekkel is fizetni.
Odatelefonáltam, persze, jöhetnek, este héttől van szilveszteri program.
Odaérünk 3-ra, mondom nem dohányzó részre kérnénk asztalt.
– Olyan most nincsen, már készülünk a szilveszterre, minden dohányzó
Itt beszúrnám a törvényt, 2. paragrafus…
Mindegy, együnk, húzzunk.
Leülünk, kérünk italt, kérdezi a pincér, mit ennénk?
– Még nem tudom, várunk egy embert
– Jó, de siessünk, mert fél ötkor zárnak, mi vagyunk az utolsók, akiket fogadtak.
?????? hét órát mondtak telefonban.
– igen, de fel kell készíteni a teret…
Ok, rendelünk, várunk, egyszercsak odajönnek, hogy üljünk át máshova, mert ők itt most elkezdik építeni a svédasztalt.
Hát, így folytatódott, füstben, büdösben ettünk, jó drágán, miközben körülöttünk minden asztalt lebontottak, és dekoráltak székről, asztalról a pincérek.
Ide se jövünk többet… Másnak se ajánlom…
Inkább hazajöttünk, nézünk valami DVD-t, de feltöltöm a notit, nehogy áramszünet legyen
